Phoenix az amerikai Arizona �llam legnagyobb v�rosa, egyben f�v�rosa is, az Amerikai Egyes�lt �llamok �t�dik legn�pesebb v�rosa. Phoenix v�ros 1 552 259 embernek az otthona, a Phoenixi agglomer�ci�s k�rzetnek pedig k�r�lbel�l 4 179 427 becs�lt lakosa van. Emellett Phoenix Maricopa megye sz�khelye, �s az Egyes�lt �llamok egyik legnagyobb ter�let� v�rosa.

A v�rost 1881-ben jegyezt�k be hivatalosan, miut�n 1868-ban megalap�tott�k. Phoenix napjainkban �szak-Amerika egyik fontos k�zleked�si, gazdas�gi, ad��gyi, kultur�lis �s oktat�si k�zpontja, az Egyes�lt �llamok nyugati r�sz�nek fontos nagyv�rosa. A v�ros a Republik�nus P�rt legnagyobb fellegv�r�nak sz�m�t.

Phoenix v�rosban az �ghajlat sz�raz. A nyarak nagyon forr�ak, a telek m�rs�keltek. A v�ros �ghajlata messze a legmelegebb az Egyes�lt �llamok nagyv�rosai k�z�l, nappali �tlagh�m�rs�kletei hasonl�ak Rij�d �s Bagdad v�rosok h�m�rs�kleteihez. Egy �vben �ltal�ban 110 napon a h�m�rs�klet el�ri vagy �tl�pi a 38 �C-ot nappal, s�t j�nius �s szeptember h�napok k�z�tt a nappali h�m�rs�klet m�g a 43 �C-ot is el�rheti. Eddigi legmagasabb h�m�rs�kletet 1990. j�nius 26-�n m�rtek, ekkor 50 �C volt.

�jszaka a h�m�rs�klet �tlagosan 27 �C k�r�l mozog, k�l�n�sen j�lius �s augusztus k�z�tt. A legmagasabb �jszakai h�m�rs�klet 2003. j�lius 15-�n volt, ekkor 36 �C-ot m�rtek. A csapad�k nagyr�szt ny�ron �rkezik Phoenixbe, k�l�n�sen a j�lius �s szeptember k�z�tti monszunos id�szakban, ilyenkor hatalmas es�z�sek, s�t �rvizek is el�fordulnak. T�len a h�m�rs�klet 15-25 �C k�z�tt ingadozik, �s nagyon ritk�n esik 10 �C al�.

Phoenixben a napok 85%-ban naps�t�s van, a fennmarad� id�ben es� esik, az �vi csapad�kmennyis�g �tlagosan 210 mm. A legnedvesebb h�nap a m�rcius (27 mm) m�g a legsz�razabb a j�lius (2 mm). N�ha el�fordulnak viharok is, ezek legink�bb a j�lius-szeptember k�z�tti monszunos id�szakban �rkeznek a Kaliforniai-�b�l t�rs�g�b�l Phoenix k�rny�k�re. Ilyenkor el�fordul a j�ges�, a nagyon er�s sz�l, ritk�n torn�d� is. Phoenixben �tlagosan �vente 5 nap van, amikor lehet f�zni. Havaz�s a v�rosban nincs, ink�bb n�ha megfagy a d�r. Az eddigi leghidegebb h�m�rs�klet amit valaha m�rtek, -8,8 �C volt, 1913. janu�r 7-�n. A h� szinte sose fordul el�, el�sz�r 1896-ban volt, �s az�ta h�t alkalommal esett 0,25 cm-nyi vagy t�bb h� a v�rosra. Utolj�ra 1990 tel�n esett h� Phoenixben.

Kor�bban Phoenix gazdas�ga egyoldal� volt, mivel az emberek csak mez�gazdas�ggal foglalkoztak (f�k�nt selyem- �s citrustermel�ssel). Az ut�bbi k�t �vtizedben, ahogy a n�pess�g n�tt, ezzel ar�nyosan kezdett sokoldal�bb� v�lni a v�ros gazdas�ga. Mint Arizona f�v�rosa, a phoenixiek k�z�l sokan dolgoznak a korm�nyzatnak. Sz�mos fejlett telekommunik�ci�s c�g hozott l�tre kirendelts�get a t�rs�gben. K�sz�nhet�en Phoenix �ghajlat�nak, t�len rengeteg turista �rkezik ide a kellemes id�j�r�s miatt. A v�ros gazdas�g�ban nagy szerepet j�tszik az turizmus �s a golfoz�s.

A Fortune magazin �ltal k�sz�tett list�n, amelyik az 1000 legnagyobb amerikai c�get tartalmazza, 7-nek a sz�khelye Phoenixben van. Ilyen p�ld�ul az Allied Waste (szem�tkezel�s), Avnet (telekommunik�ci�), Apollo Csoport (mag�noktat�s), de k�zepes �s kisebb c�gek sz�m�ra is sz�khely a v�ros.

(wikipedia)